SmartGoals: Fókuszban az agilitás

Napjaink élsportjában egyre nagyobb teret nyer az agilitás és annak fejlesztése. Egyes szakértők szerint ez lehet az a készség, amely kulcsszerepet játszhat abban, hogy egy adott sportolóból akár élsportoló váljon.

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy mit nevezünk agilitásnak?

Az agilitás, tág értelemben vett meghatározása szerint, egy gyors, egész testes, mozgásos cselekvés, a mozgás sebességének vagy irányának a változásával, ami egy ingerre adott válaszként jön létre – így fogalmazta meg Chellaudrai 1977-es kutatásában.

Fontos, hogy ne tévesszük össze az irányváltásokkal, mivel azok egy előre jól meghatározott nyomvonalon mennek végbe (Clarke 1959), és ezáltal az agilitásban kiemelt szerepet játszó döntéshozó képességet nem teszik próbára.

A csapatsportok esetében a kulcsmomentumokban legtöbbször az agilisabb játékos akarata érvényesül. Egy lefordulást, kiugrást-visszalépést, felgyorsulást, megfelelő ütemű testcselt követően a játékos azonnal előnybe kerülhet az ellenfelével szemben, továbbá ezek az intenzív mikromozgások gyakorta előzik meg a gólszerzési szituációkat.

Az agilitás mint készség Young 2015-ös kutatása szerint a következő három, jól elkülöníthető pillérre épül: technikai, fizikális és kognitív.

AGILITÁS PILLÉREK

A technikai részhez tartoznak az egyénre vonatkozó fizikai sajátosságok (magasság, testsúly), a futótechnika, a tömegközéppont változása a mozgás során, a lábfej helyzete. A fizikális pillérhez tartozik az izomerő, a törzserő, a reaktív erő. Ezen képességek fejlesztésével foglalkoznak az erőnléti edzők, rehabilitációs edzők, gyógytornászok és más szakemberek. A fő céljaik közé tartozik a hatékonyabb sportmozgás kialakítása, hatékony energiafelhasználás, izomdiszbalanszok kiküszöbölése, a sérülések elkerülése, és a sportoló jó egészségi állapotának fenntartása, hosszútávú megőrzése. A következő pillér a kognitív rész, amely az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül. Ebbe tartozik a döntési gyorsaság és pontosság, a megfelelő ingerek felismerése és kiválasztása (a fontos információk felismerése egy játékszituáció során és a kevésbé fontos információk elvetése), adott játékhelyzet átlátása, anticipációs képesség, a játék ismerete, ”olvasása”.

Nebojsa tanulmánya szerint utánpótláskorú labdarúgóknál, a Trecori-féle reaktív agilitás teszt eredményei alapján jól elkülöníthető az elit, szub-elit és amatőr játékosok csoportja. Továbbá a helyezkedést és döntéshozási képességet sokan kulcstényezőként jelölik meg a tehetséggondozásban. Ezek alapján úgy tűnik, hogy érdemes az egyes pillérekkel akár külön is foglalkozni, és egy sportág-, továbbá egy poszt specifikus programot kialakítani.

Ha a fizikális részről van szó, célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni a csípő körüli (LPHC) izmok erejére, az oldalirányú mozgásokra, felugrásokra, leérkezésekre. Az intenzív mikromozgásokra, hatékony gyorsulásokra és lassulásokra az alapgyakorlatokat követően válasszunk különböző progressziókat. A “lágyabb” irányváltásokat (mindkét irányban), és az ívben történő futásokat (8-as futás) követően fektessünk nagy hangsúlyt az élesebb, meredekebb irányváltásokra, emellett az irányváltások sebességének fokozására is. Ezután a végső játékba való beépítéshez szükségünk van a kognitív képességek fejlesztésére is.

A jól felépített rehabilitációs programok elején a sérült sportolók egy kontrollált környezetben dolgoznak, koncentrálva az adott gyakorlatokra, mozgásuk tökéletesítésére. Ugyanakkor a rehabilitációs edzők szem előtt tartják, hogy a sportolónak vissza kell térnie a “káoszba”, a valódi játékszituációkba, ahol a begyakorolt mozgásokat gyorsan és pontosan kell elvégezni. Ennek megfelelően készítik fel a sportolót, a rehabilitáció során különféle eszközöket használva, változatos helyzeteket teremtve (kognitív feladatok – egyszerű kérdések, passzív védők, döntésképesség javítása, koncentráció fejlesztése, perifériás látás, virtuális valóság).

Számos lehetőségünk van a kognitív képességek fejlesztésére, de fontos szem előtt tartanunk, hogy ki a célcsoportunk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, és mit szeretnénk elérni. Emellett a fokozatosság elvéről sem feledkezhetünk meg.

A STIMULUS FONTOSSÁGA

Az agilitás meghatározásánál már szóba került, hogy elengedhetetlen egy stimulus (indítóok), amely alapján a játékos dönt, majd elvégzi a mozgást. Ennek megfelelően többféle stimulust használhatnak, mint például auditív- és vizuális stimulust, vagy akár a kettőt váltakozva.

Egy ilyen, egyszerű feladat lehet utánpótláskorú sportolóknál egy tükörjáték. Ehhez két játékos szükséges, egyikük, a feladat vezetője, egy kisebb területen, bármilyen irányba, bármilyen sebeséggel mozoghat, a társának pedig követnie kell a mozgását. A szakértők szerint az emberi mozgásra való reakció a leghitelesebb, ha az agilitásról beszélünk. A legjobb játékosok az ellenfelek mozgását figyelik, és úgy hozzák meg a döntéseiket.

Emellett számos profi sportklub használ különféle eszközöket, amelyekkel kifejezetten az agilitás fejleszthető. Ilyen eszköz, például a SmartGoals, amely a holland labdarúgó kluboknál széles körben elterjedt, előszeretettel használják az utánpótlásképzésben. A párba állított bóják “fénykapuként” működnek, amelyek közt, ha a játékos vagy labda áthalad, akkor a rendszerben egy másik bójapár villan fel, mivel a rendszerben lévő bóják “kommunikálnak” egymással. A bóják a kívánt alakzatba rendezhetők, illetve állítható a magasságuk is, a telefonos applikáció segítségével pedig különféle beállításokat alkalmazhatnak, az eredményeket mérhetik a szakemberek. Hasonló gyakorlatot végezhetünk különböző segédeszközökkel, például egy teniszlabdát használva vizuális stimulusként, vagy füttyszó, taps, síp segítségével.

Az agilitás fejlesztésével nemcsak gyorsabb mozgásokra leszünk képesek, hanem javul testünk mozgásának tudatossága és irányíthatósága, fejlődik kinesztetikus képességünk, és csökken a sérülések előfordulásának esélye.

FORRÁS

A sportteljesítmény fizikai összetevőinek diagnosztikája, Petridis Leonidas, 2015, Campus Kiadó, Debrecen

Chelladurai, P., Yuhasz, M. S., & Sipura, R. (1977). The Reactive Agility Test. Perceptual and Motor Skills, 44(3_suppl), 1319–1324. https://doi.org/10.2466/pms.1977.44.3c.1319

Clarke, H. E. (1959). Application of measurement to health and physical education. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall.

It’s time to rethink your agility training by Ivan Jukić https://fitforfutbol.com/2017/08/its-time-to-rethink-your-agility-training-by-ivan-jukic/

The original scouting report on 14-year-old Xavi Hernandez https://www.marca.com/en/football/barcelona/2019/11/22/5dd7b617268e3ef3218b4635.html

Inglis, Paul & Bird, Stephen. (2016). Reactive agility tests: Review and practical applications.. Journal of Australian Strength and Conditioning. 24. 57-64.

Kannekens R, Elferink-Gemser MT, Visscher C. Positioning and deciding: key factors for talent development in soccer. Scand J Med Sci Sports. 2011 Dec;21(6):846-52. doi: 10.1111/j.1600-0838.2010.01104.x. Epub 2010 Mar 11. PMID: 22126715.

Oliver Faude, Thorsten Koch & Tim Meyer (2012): Straight sprinting is the most frequent action in goal

Paul, Darren & Akenhead, Richard. (2017). Agility Training: A Potential Model for the Reduction and Rehabilitation of Acl Injury. Strength and Conditioning Journal. 40. 1. 10.1519/SSC.0000000000000361.

Pojskic H, Åslin E, Krolo A, Jukic I, Uljevic O, Spasic M, Sekulic D. Importance of Reactive Agility and Change of Direction Speed in Differentiating Performance Levels in Junior Soccer Players: Reliability and Validity of Newly Developed Soccer-Specific Tests. Front Physiol. 2018 May 15;9:506. doi: 10.3389/fphys.2018.00506. PMID: 29867552; PMCID: PMC5962722.

Situations in professional football, Journal of Sports Sciences, DOI:10.1080/02640414.2012.665940

Trajković, Nebojša; Sporiš, Goran; Krističević, Tomislav; Madić, Dejan M.; Bogataj, Špela. 2020. "The Importance of Reactive Agility Tests in Differentiating Adolescent Soccer Players" Int. J. Environ. Res. Public Health 17, no. 11: 3839. https://doi.org/10.3390/ijerph17113839

Trecroci A, Milanović Z, Rossi A, Broggi M, Formenti D, Alberti G. Agility profile in sub-elite under-11 soccer players: is SAQ training adequate to improve sprint, change of direction speed and reactive agility performance? Res Sports Med. 2016 Oct-Dec;24(4):331-340. doi: 10.1080/15438627.2016.1228063. Epub 2016 Sep 3. PMID: 27593436.

Young, Warren & Dawson, Brian & Henry, Greg. (2015). Agility and Change-of-Direction Speed are Independent Skills: Implications for Training for Agility in Invasion Sports. International Journal of Sports Science and Coaching. 10. 159-169. 10.1260/1747-9541.10.1.159.

Fejleszd játékosaid agilitását a SmartGoals interaktív okosbójákkal

Tudj meg még többet a SmartGoals okosrendszererről, kérj ingyenes demót a SportLandertől még ma!

Oszd meg cikkünket

Kedvenceink